A legtöbb egyházi ünnephez hasonlóan, a pünkösdhöz is számos, máig élő népszokás kapcsolódik. A pünkösdi hagyományok tájegységenként változnak. Mivel pünkösd hétfő munkaszüneti nap, így a 3 napos ünnep számos hagyományőrző programot kínál a vidékre érkező vendégeknek, ahol megismerhetik a pünkösdi hagyományokat. A pünkösdi hagyományok tájegységenként változnak.
A legismertebb pünkösdi hagyományok:
1. Pünkösdi hagyomány – Májusfa
A Májusfát általában május elsejére az udvarló legény vezetésével állították fel a legények a lányoknak udvarlási szándékukat kifejezve, szerelmi ajándékként.
Mivel a pünkösdi hagyomány régiónként eltér, ezért egyes területeken a lány rokonoknak is állítottak fát, amit színes szalagokkal, étellel-itallal díszítettek. Sokszor különböző közösségek is állítottak májusfát, aminek a kidöntése ünnepséggel és táncos mulatsággal is járt. Pünkösdi hagyomány, hogy a májusfát pünkösdkor bontják le.
2. Pünkösdi hagyomány – Pünkösdi király
A pünkösdi hagyomány úgy tartja, hogy a pünkösdi királyt, ügyességi versenyek és próbák keretében választották meg és amelyik legény a legjobban teljesített az nyerte el a királyi tisztséget. A pünkösdi hagyomány szerint a pünkösdi király egy hétig, de akár egy évig is “uralkodhatott” és meghívása volt minden lakodalomba, mulatságra és a helyi kocsmákban is ingyen ihatott, amit a közösség állt.
3. Pünkösdi hagyomány – Tavaszköszöntés
A tavasz beköszöntét általában az ablakokba, kerítésekre tűzött zöld ágakkal ünnepelték, de a pünkösdi hagyomány szimbólumaként bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint is használtak a villámcsapások elkerülése érdekében. Mivel a pünkösdi hagyományok területenként változók, helyenként a lányos házakra is tettek ki zöld ágakat.
4. Pünkösdi hagyomány – Pünkösdi királynéjárás
Eredetileg négy (később több) nagyobb lány körbevitte a faluban a legkisebb, legszebb kislányt. Ő volt a királyné, akinek a feje fölé egy kendőt fogtak vagy fátyollal takarták le.. Mindeközben énekeltek, majd a végén felemelték és termékenységvarázsló mondókákat mondtak. A pünkösdi hagyományhoz hozzátartozott, hogy az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak. A Dunántúlon a pünkösdi hagyományoknak ezen szokása később adománygyűjtéssel is kiegészült.
5. Pünkösdi hagyomány – Pünkösdölés
Általában a királynő a főszereplő ebben a pünkösdi hagyományban, de gyakran a királlyal egy párost alkotva vonultak végig a falun táncos kísérettel és közben egy kosárban gyűjtötték az adományokat. Ennek a pünkösdi hagyományoknak főként adománygyűjtő funkciója volt. A szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez volt az a pünkösdi hagyomány, ami elsősorban adománygyűjtésre szolgált.
6. Pünkösdi hagyomány – Törökbasázás, rabjárók, borzajárás
Ez a fajta pünkösdi hagyomány főleg Nyugat-Magyarország egyes vidékein voltak jellemzők. Török basát utánozva egy kisfiút szalmával kitömött nadrágba öltöztettek társai. Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. A szórakoztatásért a házbéliektől pénzt és tojást kaptak cserébe.
A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva járták körbe a falut azzal a kéréssel, hogy „Segéljék ezeket a szegény katona rabokat.” Ennek a pünkösdi hagyománynak is az ajándékok gyűjtése volt a fő célja.
A borzajárás során bodzából készített köpenyben kísérnek végig a faluban egy fiút, közben ajándékot gyűjtenek.
7. Pünkösdi hagyomány – Csíksomlyói búcsú
A csíksomlyói búcsú – a székelyek nagy ünnepe – ma is élő pünkösdi hagyomány és a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát. A katolikus székelység minden év pünkösd szombatján, több százezer résztvevővel érkezik a kegytemplomhoz Máriát dicsőíteni, ahol a Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben nyírfaágakkal ékesített zászlókkal körmenetet tart.
Forrás: Wikipédia – Pünkösd