Pünkösd Info

Pünkösd ünneplése

Pünkösdi király

Pünkösd ünneplése máshogy zajlik a különböző vallásokban és sokféle népi hagyomány is kapcsolódik hozzá. Pünkösd ünneplése, milyen ünnep a pünkösd?

”Pünkösd” ünneplése a zsidóknál

Bár zsidó pünkösdnek is nevezik, hivatalosan mégsem pünkösdöt ünnepelnek a zsidóknál, hanem Sávuót-ot, a Hetek ünnepét. Időpontja megegyezik a keresztény kultúrkörben tartott pünkösd időpontjával, de más tartalommal bír a két ünnep.

Sávuót az új kenyér ünnepe (vagy aratási ünnep) és a törvényadás emléknapja is egyben. Ekkor hálát adnak az Úrnak az új termésért, illetve megemlékeznek a törvény (Tóra) kinyilatkoztatásáról.

A nap legnagyobb eseménye a Tízparancsolat felolvasása, amit állva hallgatnak végig az összegyűltek. Szokás ilyenkor az otthonokat és a zsinagógákat virágokkal, friss lombokkal díszíteni. Ezzel arra emlékeznek, hogy az isteni kinyilatkoztatáskor virágba borult a Szináj hegy. Ilyenkor a zsidók tejes, túrós ételeket esznek, ami szimbolikus jelentéssel bír. A Tóra, Isten igéje úgy táplálja a lelket, mint az anyatej a gyermeket.

Pünkösd ünneplése a kereszténységben

A keresztény kultúrkörben pünkösd ünneplése a Szentlélek eljöveteléről szól. A Bibliában így olvashatunk róla:

”Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket.” (ApCsel 2,1-4.)

Ekkor ünneplik az Egyház születésnapját is, az első keresztény gyülekezet létrejöttét. Pünkösd a húsvéti időszak megkoronázása, a templomokban a díszítés és a papi öltözet is pirosra cserélődik.

Pünkösd ünneplése: népszokások

Mint számos ünnephez, pünkösd ünnepléséhez is tartoznak különféle népszokások, sokuk Magyarországon is elterjedt:

  • Pünkösdi király és királyné választás

    Pünkösdi király – A pünkösdi királyt ügyességi versenyeken választották ki. A cím több kiváltsággal is járt: minden lakodalomba, mulatságba hivatalos volt és a kocsmákban is ingyen ihatott, fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez általában egy napig, egy hétig vagy legfeljebb egy évig tartott. Innen is ered az a mondás, hogy „rövid, mint a pünkösdi királyság”. Sok helyen ilyenkor avatták fel a legényeket, akik ezek után már udvarolhattak, kocsmázhattak.

    Pünkösdi királynéjárás – Eredetileg négy (de később akár több is) lány körbevitt a faluban egy ötödiket: ő a legszebb, legfiatalabb lány. Közben énekeltek, körbejárták és fel is emelték a királynét. Az énekek, mondókák végén ajándékot kaptak, később ezért adománygyűjtés is kapcsolódott ehhez a szokáshoz.

  • Pünkösdi király és királyné

  • Pünkösdölés

    A pünkösdi király és királyné felvonulása volt a településen, de gyakran lakodalmi menetet imitáltak menyasszonnyal és vőlegénnyel. Hasonlóan a pünkösdi királynéjáráshoz, itt is adományokat gyűjtöttek a fiatalok.

  • Bodzaág és májusfa

    Pünkösdkor szokás zöld ágat, bodzát, gyümölcsfaágat tűzni a házra, a kerítésre vagy az istállóra. Ezzel vagy a gonosz, rossz szellemeket űzték el, vagy a lányos házakat jelezték vele. Néhány vidéken ilyenkor állítottak májusfát, ahol viszont már május elsejétől állt, ott pünkösdkor szedték le.

  • Csíksomlyói búcsú

    Csíksomlyón található az egyik legfontosabb magyar Mária kegyhely. A pünkösdi zarándoklatról hagyományáról már a 15. században is találunk említést. A katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát.

Forrás: Wikipedia – Sávuót, Wikipedia – Pünkösd, nlcafe.hu

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük